vér*adás-vétel*

Amiről szeretnék most írni az a 2. kerületi vérvétel-adási őrület, amibe volt szerencsém(?) belecsöppenni a múlt héten.. Szóval az úgy volt, hogy a már 6 hete tartó csuklóhendikepségemből kifolyólag véradásra kényszerültem.. Anyukám azt mondta, mindenképp kedden menjek és én meg mondhattam bármit - kedden mentem hát. Anyukám azt is mondta (emlékszem, hogy ezt mondta!!)"kislányom 7-től van vérvétel!"m Én hittem neki, sőt önszorgalomból odamentem 6:50-re. Nos úgy egészen pontosan 6 óra 51-kor láttam meg a "negyed nyolckor nyitunk" táblát.. A 25 perces kényszeres szocializálódáson - tehát a sorban, ami volt, igen, kint az utcán - volt szerencsém megismerni a következőket: a lány elöl aki fél hétre emlékezett, a néni mögöttem akinek majd úgyse találják a vénáját("majd meglátod aranyos, nem találják ezek.."), 4-5db "ugye hogy megváltoztatták a nyitvatartás idejét?!" arckifejezéssel felháborodott néni szatyorral és a srácok előttem akik már húznának a p****ba érted? Na velük, igen, ők voltak 25 perc erejéig a legjobb cimbijeim. Mindent együtt csináltunk: együtt fáztunk, együtt utáltuk az sztk-t és bizony még ez is belefért, együtt ért bennünket a napfelkelte. Negyed nyolckor azonban végetért a 25 percre szóló mély barátság és hirtelen egymás ellenségei lettünk.. Én már a sorban is azon gondolkodtam, hogy ha nincs sorszám vajon érkezési sorrend van? És ha érkezési sorrend van, vajon a kedvesnek tűnő véna néni emlékszik-e majd az előbbrejutásiharc közepette, hogy én milyen együttérzően fel voltam háborodva amiért szinte soha nem találják a néni vénáját.. És akkor hopp, beengedtek és hirtelen már jobbnak tűnt a kint ácsorgás opciója is.. Én ilyet még egészen komolyan nem láttam. A látvány ijesztő volt, a cél nevetséges. Én valahogy előre kerültem, de a labor felé történő !futás! alatt egy fél másodpercre letekintettem lépcső aljára: 70 éves emberek szatyrokkal verekedtek, izületi gyulladásaikat hátrahagyva !lökték! egymást lefelé a lépcsőn.. Komolyan mondom, már arra gondoltam itt valamit osztogatnak csak én nem tudok róla.. De nem osztogattak csak vettek - vért-vizeletet.. Hát ezt láttam én múlt kedden.

kifli..k

Elmondom mit tettem ma..

MATCH, kiflik - Vegyek-e kiflit ugye? Veszek kiflit - megfogom a kiflit - már nem is akarom azt a kiflit - végül is csomóan visszateszik.. A kiflit visszateszem - lehetnék csupán ennyire bunkó, de - és hangsúlyozom, hogy nem direkt - nem ennyire voltam az, hanem kicsit jobban.. Hirtelen történt, hát..szóval..jó, hát letüsszentettem vagy 10 kiflit, miközben épp visszatettem azt amelyiket már összefogdostam..Na.. Igen.. Nem vagyok ABC etikett betartó - gondoltam és egész komolyan elszégyelltem magam.. De aztán eszembe jutott az a mondás, hogy "Isten nem ver bottal!", amiben én mindig látok rációt.. És akkor megértettem.. Bizony sok mindenki esélyes az összetüsszögött kiflikre.. Gondolok itt például tetőtől taplig rosszindulatú matek-fizika szakos tanárokra, akik ma minden előjel/figyelmeztetés nélkül röpdolgozatot írattak szegény kis pénteki agyú gyerekekkel, pusztán azért, 'mert megtehetik'..(Úgy érzem, hogy "például" az én összes gimnáziumi matek tanárom potenciális kifli fogyasztó lehet..)
Továbbá versenyben vannak még azok a BKV ellenőrök, akik a metrónál állnak és kizárólag azokkal a lógó nyelvű kisdiákokkal íratják be a diákigazolvány számot, akik láthatóan sietnek.. Nos, ezúton nekik is jó étvágyat kívánok!!
Aztán esélyes pályázók még a tanulmányi osztályon dolgozók, főként azok, akik kizárólag a mutatóujjuk (esetenként egész kézfejük) mozgatásának segítségével hajlandóak az emberrel  kommunikálni ( erre, arra, menj ki, NEM, nem érdekelsz!!! - ilyenesmik kifejezésére használják azt a kezet..azt, amelyikkel majd a kifliért nyúlnak)..
Ne hagyjuk ki a szórásból azokat a a tanulmányi osztályon dolgozókat sem, akiknek a kedvenc és egyetlen mondatuk így hangzik:
"Olvassa el a tvsz-ben!!"

Nos igen, tehát ezúton szeretnék mindezen embereknek kellemes kiflivacsorát kívánni!