2009. október 24., szombat

7-8-9..

Mióta minden nap 6-kor kell kelnem (a kárrierem miatt ugye) lett egy új örömforrásom. Ha ugyanis valamiért egyik reggel nem kell gyerekelnem vagy mondjuk úgy esik az eset, hogy hétvége van, végtelen boldogság övezi a 6-nál tovább alhatás (hű ez egy érdekes szó ötlet) élményét. Bár mint azt sokan tudják rólam, nálam a f9-ig alvás már óriási diadalt jelent, azért a 6-os kelések még az én esetemben sem mosolygyanúsak.
Olyasmi ez, mint amikor kint vagy külföldön egy évig és hazajössz pár napra a koszos kis szülővárosodba és boldoggá tesz az utcai mocsok és az emberek pesszimizmusa, mert már oly rég nem találkoztál ilyesmivel.. Aztán egyszer csak hazaköltözöl végleg és rájössz, hogy mindez csupán pár napig képes ironikus-vicces lenni..

4 megjegyzés:

  1. Nah igen ezért készülök Hollandujába... már írtam az ösztöndíjas néninek... mert a pályázásnak már az első lépése se világos... :D
    Örülök, hogy újra írsz!
    Egyik nap majd meglátogatunk - Tamara mondta. :)

    VálaszTörlés
  2. Ja és még valami...
    tudtam persze, hogy létezik a Pylones, de a weboldaluktól csak mostanában lettem addiktív... köszi a blogodnak. :D
    Most azon gondolkozom, hogy vegyek-e olyan pénztárcát...

    VálaszTörlés
  3. hehe..igen, én is tervezek egy újabb diszidálást.. Te melyik ösztöndíjjal szemezel??

    VálaszTörlés
  4. a Huygenssel... a tökéletes hallgatóknak van kitalálva...:D :D hahahahaaaa...
    most legalább megtudom, hogy mennyi az annyi :D :D

    VálaszTörlés